Köszönjük, hogy együtt segíthettünk! - 2016 Nagora adomány
Ahogy ígértük, megosztjuk veletek a közösen összegyűjtött adomány sorsát. Ismerjétek meg a nehéz sorsú családok megsegítésére létrejött „RÉS” Alapítvány Családok Átmeneti Otthonát.
Ahogy ígértük, megosztjuk veletek a közösen összegyűjtött adomány sorsát. Aki még csak most találkozik velünk először, annak elmondjuk, hogy hagyományt teremtve, a karácsonyi időszakban minden egyes megvásárolt nagora termék árából 100 Ft-ot jótékony célra tettünk félre a nehéz sorsú családok megsegítésére. A héten személyesen látogattuk meg a „RÉS” Alapítvány Családok Átmeneti Otthonát, hogy elvigyük nekik a veletek közösen összegyűjtött adományt.
Az intézményről azt tudtuk, hogy krízis helyzetbe került családokat fogad be, akik szociális és kultúrális szempontból átmenetileg vagy tartósan nehéz helyzetbe kerültek, és akik ily módon hathatós segítséget, rehabilitációt kaphatnak az újrakezdéshez. Ez önmagában is szép kezdeményezés, ám mikor személyesen meglátogattuk őket és alkalmunk nyílt hosszabban elbeszélgetni Varga Anikóval, az intézmény vezetőjével, őszintén meghatódtunk, hogy milyen jó helyre került az adomány és milyen áldozatos munkát végeznek az ott dolgozók.
A beszélgetésünk elején Anikó elmesélte, hogy épp tegnap hoztak be hozzájuk egy anyukát majdnem teljesen kihűlt 4 kisgyermekével, akiknek elfogyott otthon a tüzelőjük. Elmondta, hogy a téli időszakban több krízishelyzetbe került család érkezik hozzájuk önként vagy szakszolgálaton (Család-és Gyermekjóléti Szolgálatok, Központok) keresztül, de ettől függetlenül szinte egész évben 95% feletti telítettséggel dolgoznak. Intézményük egyidejűleg legfeljebb 11 család (összesen 40 fő) számára tud külön szobában átmeneti elhelyezést, gondozást biztosítani. A családok a legkülönbözőbb és legszomorúbb okok miatt kerülnek hozzájuk: családon belüli erőszak, munkahely megszűnése miatt bekövetkezett lakhatási krízishelyzet (albérletvesztés, nem tudnak fűteni, ételt vásárolni), beteg családtag gondozása miatt a falvakból Budapestre költözött, de itt munkát/albérletet nem talált családok, stb.
Céljuk, hogy a hozzájuk kerülő, krízishelyzetben lévő családok belső erőforrásai a bentlakás átlagosan egy, legfeljebb másfél éve alatt olyan formán megerősödjenek, hogy a későbbiekben az ellátórendszeren kívül, saját erőből, hosszú távon biztosíthassák lakhatásukat, megélhetésüket. Emellett olyan egyszerűnek tűnő dolgokról adnak át elengedhetetlenül szükséges tudást, ismeretet, mint például hivatali ügyek elintézése, hogyan kell pályázni egy állásra, stb., amit mi mind magától értetődőnek gondolunk, ám sok mélyszegénységben élő embernek nehézséget jelent, ha eddig nem volt valaki aki ezt neki megmutassa, erre megtanítsa, nem látott erre mintát. Vagy például segítséget nyújtanak abban, hogy hogyan osszák be a szülők a családi költségvetést, hogyan tervezzenek hosszú távra, hogyan legyenek tudatosabbak. A gyakorlati dolgokon kívül, a szakmai stáb fontosnak tartotta, hogy rávezesse őket az ökotudatosságra is, pl szelektív hulladékgyűjtés, kupakok és egyéb műanyagok kreatív újrahasznosítása, ami nekünk szintén nagyom szimpatikus volt, mivel erre mi is nagy hangsúlyt fektetünk a nagoranal.
A természettel, földdel való kapcsolat erősítésére, szintén önálló kezdeményezésként kis konyhakerteket hoztak létre a családoknak a hátsó udvaron, ahol különböző növényeket gondozhatnak és látják, kézzel foghatják munkájuk gyümölcsét. A magok elvetése, a palánta gondozása, növekedésének nyomon követése, majd saját zöldség/gyümölcs elfogyasztása azon túl, hogy közös, értékes program a családnak, segít visszatalálni a természethez, a valódi értékekhez, önbizalmat ad és az elvégzett munka jóérzését. Nem is hittük, hogy ennyi közös van bennünk. :)
A családok közül sokan stigmaként/szégyenként élik meg, hogy segítséget kellett igénybe venniük, ezért róluk fényképet nem készítettünk, de szeretnénk megosztani veletek ezt a képet, amin Anikó látható, akinek megtörhetetlen hite, őszinte elköteleződése, hihetelen kitartása, áldozatos munkája, optimizmusa és nem utolsó sorban kreativitása olyan hatással volt ránk, hogy a végén úgy éreztük, hogy nem mi vittünk nekik adományt, hanem hogy mi kaptunk tőlük valami sokkal többet: hitet abban, hogy nagyon sokan vagyunk akik segíteni akarunk, és egészen apró dolgokkal is sokat tehetünk egy másik emberért és azért, hogy ez a világ jobb legyen."
Anikó és Bea
KÖSZÖNJÜK, HOGY EGYÜTT SEGÍTHETTÜNK!
Szerző:
Prokaj Bea
Tetszett? Oszd meg, hogy mások is elolvashassák!